A házastársak és házasulók egymás közötti vagyoni viszonyaikat házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. A házastársak a vagyonjogi szerződésben szabadon megválaszthatják az egymás közötti viszonyukban alkalmazandó vagyonjogi rendszert. Ha a házastársak egymással nem kötöttek vagyonjogi szerződést, akkor közöttük a törvényes vagyonjogi rendszer működik.
Törvényes vagyonjogi rendszer
Házastársi közös vagyon
Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek (aktívák). A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat (passzívák) A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.
Ha a Ptk. törvény eltérően nem rendelkezik, a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. A vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a közös vagyonból történt.
Házastárs különvagyona
A házastárs különvagyonához tartozó aktívák:
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
- a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
- a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
- a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
- a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
Közös vagyonná váló külön vagyoni elemek:
A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.
Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.
Különvagyon terhei és tartozásai
A házastárs különvagyonát terheli a törvényen alapuló tartás kivételével az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul. A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata. A különvagyonhoz tartozik az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás,
- amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadást;
- amely a házastársnak különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul;
- amelyet a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt; és
- melyet a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.
A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben.
Amennyiben tanácsra, jogi segítségre van szüksége házassági vagyonjog vagy öröklés témában, nézzen körül szakértő oldalunkon, vagy forduljon hozzánk!
