A cikksorozat első részét itt olvashatja.
A gyermek vagyonának kezelése
A szülők kötelezettségéből fakad, hogy a gyermek vagyonát kezelik. Kivételt képez az a vagyon, ami ki van véve a vagyonkezelés alól.
Ez a megállapítás nem terjed ki:
- azon jövedelemre, amelynek erejéig kötelezettséget vállalhat és egyéb bérjellegű juttatásokra;
- arra a vagyonra, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy szülei nem kezelhetik;
- arra a vagyonra, amelyet a szülő a gyámhatóságnak átadott.
A vagyon nem maradhat ,,felügyelet” nélkül. Ezekben az esetekben a gyámhatóság vagyonkezelő gyámot rendel ki.
A szülő igényelheti, hogy a gyermek keresményével háztartás költségeihez járuljon hozzá. Ezzel ellentétes a gyermek vagyonának tiszta jövedelme, amely kizárólag a gyermek indokolt szükségleteire használható fel. A gyermek vagyonának állagát pedig a gyámhatóság engedélyével lehet felhasználni.
A szülők biztosítékadási, beszolgáltatási, számadási kötelezettség nélkül kezelik gyermekük vagyonát. Kötelesek a rendes vagyonkezelés szabályai szerint, ugyanolyan gondossággal, mint saját ügyeikben eljárni. A szándékosan vagy súlyosan okozott kárt meg kell téríteniük. Amennyiben a szülők kötelességüket a gyermek érdekeit sértő módon nem teljesítik, a gyámhatóság korlátozhatja, majd megvonhatja a szülők vagyonkezelői jogát.
A gyermek törvényes képviselete
A szülők a gyermekeiket személyi és vagyoni ügyekben képviselik, mivel a kiskorúak érdekeiket nem lépesen önállóan érvényesíteni. A 2:14. §-a alapján a a cselekvőképtelen kiskorú nyilatkozata semmis, ezért nevében a törvényes képviselő jár el.
A képviselet nem valósul meg:
- amennyiben a szülőnek nincs vagyonkezelői joga, mivel vagyoni ügyekben nem járhat el törvényes képviselőként;
- akkor, ha jogszabály a kiskorú személyes nyilatkozatát követeli meg, pl.: a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötéskor tett nyilatkozata;
a 14. életévét betöltött gyermek hozzájárulása az örökbefogadáshoz; - apai elismerés esetén;
- ha közvégrendeletet tesz a kiskorú;
- abban az esetben, ha érdekellentét áll fenn: amennyiben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona, vagy a törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél. A gyámhatóság eseti gyámot rendel ki ebben az esetben.
Bírósági határozatok szólnak az érdekellentétről. adásvételi szerződés megkötése során, ha az eladó kiskorú, nem lehet az eljáró törvényes képviselő a vevő édesapja. Mivel a kiskorú nagyapja lenne törvényes képviselő, nem garantált, hogy a gyermek érdekét helyeznék előtérbe. Elsősorban eseti gyámot kell kirendelni, valamint a hatóságoknak kell az eljárás során folyamatosan vizsgálni, hogy nincs-e érdekellentét.
Gazdasági társaságokat alapul véve a kiskorú tagsági jogait törvényes képviselője gyakorolja. Ez akkor jelenthet problémát, ha a gazdasági társaságnak a szülők is tagjai. A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy ekkor eseti gondnok kirendelésével elhárítható, hogy érdekellentét veszélye álljon fent.
A Legfelsőbb Bíróság határozatot hozott abban is, hogy már a cégbejegyzés folyamatában szükséges azt vizsgálni, hogy nem áll fent érdekellentét a szülő és a gyermeke között. A kiskorú gyermek törvényes képviseletét nem láthatja el a szülő, amennyiben nem a gyermek érdekét helyezi előtérbe.
Amennyiben tanácsra, jogi segítségre van szüksége ingatlan-eladás vagy vásárlás témában, nézzen körül szakértő oldalunkon, vagy forduljon hozzánk!