A Ptk. bevezette a személyiségi jogsértés esetére a sérelemdíj intézményét. Nem egy általános kártérítésről van szó, hiszen kizárólag a Ptk-ban nevesített személyiségi jogok megsértése esetén lehet követelni.
Milyen személyiségi jogok sérülhetnek?
a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
c) a személy hátrányos megkülönböztetése;
d) a becsület és a jóhírnév megsértése;
e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
f) a névviseléshez való jog megsértése;
g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
Miként valósulhat meg a jogsérelem a gyakorlatban?
- a munkáltató kötelezettségének elmulasztása miatt érte baleset a munkahelyén,
- munkáltatója beleolvas magánjellegű e-mailezésébe,
- fizikai sérülés miatt kialakult lelki gyötrődés következményeként, például baleset következtében kialakult depresszió,
- tudta nélkül lefotózzák, a képet megjelentetik,
- jogosulatlanul behatolnak lakásába,
- valótlan és a közfelfogás szerint sértő tény állítanak, híresztelnek, hamis színben tüntetnek fel,
- diszkrimináció éri,
- hátrányos megkülönböztetésben részesül,
- jogosulatlanul használják fel adatait,
- önkényesen alkotott, a más személyét indokolatlanul bántó becsmérlő, megalázó véleményt alkotnak Önről.
A sérelemdíj jogintézménye előnyös abból a szempontból, hogy akit személyiségi jogában megsértettek a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. Azonban ebből nem következik automatikusan, hogy a sérelmet szenvedett fél jogosult sérelemdíjra. Amennyiben a jogsértés szűk körben, két személy között történt és nem valósult meg érdemi hátrány okozása – hiszen a sérelem elenyésző jelentőségű – nem állapítják meg a sérelemdíjat.
Milyen szempontokat vesz figyelembe a bíróság?
A sérelemdíj a nem vagyoni hátrányok kompenzálására szolgál. Ez alapján a bíróság az alábbiakat veszi figyelembe:
- jogsértés súlya,
- ismétlődő jellege,
- a felróhatóság mértéke,
- a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatása.
Utóbbi esetnek kitűnő példája, amikor a hozzátartozónak kell családtagját hosszas ideig ápolni és gondozni. Ekkor a gondozó jogosult a sérelemdíjra, hiszen sérül egy nem nevesített jog: a teljes és egészséges családban élés joga.
Amennyiben segítségre van szüksége, keressen bennünket!