Termőföld öröklésének lényeges szabályai
Az öröklési szabályokat alapvetően a Polgári Törvénykönyv szabályozza, azonban a termőföldek esetében ez nem így van. A termőföld öröklésére vonatkozó szabályok a Ptk. mellett a földforgalmi törvényben is megtalálhatóak. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvényben is megtalálhatóak a termőföldre vonatkozó öröklési szabályok. A földeken fennálló közös tulajdon megszüntetéséről szóló törvény rendelkezései is irányadóak a termőföld öröklése vonatkozásában.

Öröklés alapvető szabályai
A örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szabályai alapján lehet. Végintézkedés lehet végrendelet vagy öröklési szerződés, illetve halál esetére szóló ajándékozás. Végintézkedésnek minősül még az örökhagyó által alapítvány létesítése végrendelettel, vagy öröklési szerződéssel. Azonban jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg, ezért az alapítvány tulajdonszerzése nem valósítható meg termőföldek esetén. Az örökhagyó szabadon rendelkezhet tulajdonáról halála esetére. Az örökhagyó halálával a hagyatéka átszáll az örökösre, és ő azt megszerzi minden további jogcselekmény nélkül. Azonban a termőföld esetén hatósági jóváhagyás szükséges, amely korlátok közé szorítja a végintézkedés alapján történő öröklést. Az örökösök igényeinek rendezését szolgálja a hagyatéki eljárás. A földforgalmi törvény az öröklés szabályait további feltételekhez köti termőföldek esetében.
Földforgalmi törvény előírásai termőföld végrendeleti öröklésére vonatkozóan
Az örökhagyó személyesen szabadon rendelkezhet, azonban föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges. A földforgalmi törvény szerint törvényes öröklésnek minősül, ha a végintézkedés szerinti örökös feltételezve a végintézkedés hiányát és más törvényes örökösöknek a kiesését törvényes örökössé válhat. Végintézkedéssel nem szerezheti meg a föld tulajdonjogát az, aki nem földműves.
Mezőgazdasági szakigazgatási szerv jóváhagyása
A végintézkedéssel történő rendelkezés esetén a közjegyző küldi meg a végintézkedést jóváhagyás céljából a mezőgazdasági igazgatási szervnek. A mezőgazdasági igazgatási szerv vizsgálja, hogy az örökös szerzőképessége fennáll-e, és a végintézkedés nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. A mezőgazdasági igazgatási szerv a döntését közli a közjegyzővel is. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, akkor a föld az állam tulajdonába kerül. Ha az állam lenne az örökös, akkor a végintézkedés szerinti örököst kártalanítás illeti meg. A kártalanítás összege az ingatlan értékbecslésében megállapított érték, melyből le kell vonni az államot, mint örököst terhelő hagyatéki tartozások összegét.
Közös tulajdon megszüntetése, ha az törvényes örökléssel keletkezne
Ha örökhagyó kizárólagos tulajdonában álló ingatlant több örökös közösen örökli, akkor az osztatlan közös tulajdon keletkezése érdekében kötelesek együttműködni. Az örökösök köthetnek osztályos egyezséget, amely alapján egymás között feloszták az ingatlanokat. Az örökösök dönthetnek a közös értékesítés mellett, vagy hogy az ingatlanokat az állam javára felajánják. Ha nem tudnak megegyezni az örökösök, akkor a törvényes öröklés szabályai szerint az örökösök tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. A tulajdonszerzést azzal jegyzik be, hogy a hagyaték jogerős átadását követő öt éven belül az örökösöknek az ingatlanokat értékesíteniük, vagy egyikük tulajdonába kell adni, vagy az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk, illetve le kell folytatni a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó eljárást. Ha az örökösök nem szüntetik meg közöttük kialakult közös tulajdont, akkor kényszerértékesítésre kerül sor.