Mi a különbség a foglaló, az előleg, a kötbér és a bánatpénz között?

liliputian house

Foglaló, mint szerződési biztosíték

A régebbi Polgári Törvénykönyv a foglalót a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségnek tekintette. Az új Polgári Törvénykönyv a foglalót szerződést megerősítő jogi eszközként szabályozza. A foglaló alapvető célja – a szerződéses kötelezettségek betartására történő ösztönzés – nem változott. A foglaló valójában egy szankció a szerződés megsértésének esetére. A régebbi szabályok alapján a foglalót a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jelélül lehetett adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehetett foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnt. Az új Ptk. szerint a foglalót kötelezettségvállalás megerősítéseként lehet átadni. Kikerült a törvényi előírásból a foglalónak a szerződés megkötésének időpontjához történő hozzákötése. Így foglalót lehet átadni akár a szerződés módosításának időpontjában is, a már korábban elvállalt kötelezettség megerősítése céljából.

Foglaló csak pénzösszeg lehet

A korábbi Ptk előírások alapján foglaló lehetett pénzösszeg vagy más dolog. A jelenleg hatályos Ptk. szerint a foglaló csak pénzösszeg lehet, mivel teljesítés elmaradása esetén a pénzösszeg kétszeresét könnyen meg lehet határozni. A pénzösszeg átadása történhet akár készpénzben, de lehetséges annak banki átutalással történő teljesítése is. Egy eseti bírósági döntés azt is kimondta, hogy annak sincs akadálya, hogy a felek az előzetes tárgyalásaik során már teljesített pénzösszegről a szerződéskötéskor akként rendelkezzenek, hogy azt továbbiakban foglalónak tekintik. A jogviták elkerülését az szolgálja, hogyha az általunk szerkesztett szerződésben a foglaló megfelelő módon kerül kikötésre és szabályozásra a felek szempontjainak figyelembevétele mellett.

Az átadott pénzösszeget egyértelműen foglalónak kell nevezni

A korábbi és a jelenleg hatályos előírások egységesek abban a tekintetben, hogy egy átadott pénzösszeget akkor lehet foglalónak tekinteni, hogyha ez a rendeltetése az átadott pénzösszegnek a szerződésből egyértelműen kitűnik. Az átadott pénzösszeget foglalónak kell nevezni. Ha a felek az átadott pénzösszeget kifejezetten és bizonyíthatóan nem nevezték foglalónak, akkor az átadott pénzösszegnek nincs biztosíték szerepe, és csak vételárrészletként lehet rá tekinteni. A pénzösszeg mint foglaló átadása egy reálaktus, ami önmagában a felek között nem hoz létre szerződést. A felek között a szerződést az alapügyletben történő megállapodás hozza létre. Az alapügyletben történő megállapodás pedig akkor jön létre, ha a felek minden lényeges kérdésben megállapodtak. Ezért javasoljuk, hogy egy pénzösszegnek, mint foglalónak az átadására a lényeges kérdések tisztázását követően, az elvállalt kötelezettségek megerősítéseként kerüljön sor, ha a felek megállapodása formálisan is érvényes okiratba lett foglalva. Továbbra is irányadó, hogy vita esetén az arra hivatkozó félnek kell bizonyítania, hogy az átadott pénzösszeget foglaló jogcímén adta. Ezen okok miatt javasoljuk, hogy a foglaló átadására ügyvéd jelenlétében, a felek között létrejött szerződés aláírását követően kerüljön sor.

Az érvénytelen szerződés megerősítése is érvénytelen

Amennyiben a felek között – a megállapodásuk hiányosságai miatt – az adásvételi szerződés érvényesen nem jött létre, úgy a foglaló kikötése is érvénytelen. Az előző írásunkban utaltunk arra, hogy az adásvételi szerződés létrejöttéhez szükséges a feleket, az adásvétel tárgyát, sőt bizonyos esetekben a vételárat és annak forrását is azonosítani. Felhívtuk arra is a figyelmet, hogy a szerződés létrejötte feltételezi a lényeges kérdésekben történő megállapodásokat is. Ezért abban az esetben, ha a felek között nem jön létre érvényes szerződés, mert esetleg a felek a tárgyalások során nem tudnak megállapodni, a túl korán átadott foglalónak nincs szerződési biztosítéki szerepe.

Hogyan működik a foglaló?

A korábbi Ptk szerint, ha a szerződést teljesítették, akkor a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kellett számítani. A jelenleg hatályos Ptk. szerint, ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. A korábbi és a jelenlegi szabályozás a foglaló szankciós jellegét első ránézésre azonos módon szabályozta, így a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A korábbi szabályokhoz képest szigorúbb az új Ptk., mivel önmagában a szerződés nemteljesítése megalapozza a foglaló kétszeres visszatérítésének kötelezettségét, nem kell a mulasztásért felelős személynek felróhatónak lennie. Elegendő, hogyha a nemteljesítésért felelős személy érdekkörébe eső okból következik be a szerződés nemteljesítése. Így ha a vevő az előzetes információ ellenére nem kapja meg azt a hitel összeget, amelyre számított a banktól a teljes vételár kifizetése érdekében, és nem tudja önerőből a különbséget kipótolni, a foglaló összegét is elveszti.

Abban az esetben, ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, akkor a foglaló visszajár, és a feleknek el kell számolniuk a foglaló összegével. A foglaló “közrehatás szerinti” megosztásának nincs helye.

Mekkora legyen a foglaló összege?

A foglaló összegével kapcsolatosan alapvetően a felek megállapodása irányadó. Általában a teljes vételár 5-20%-a közötti sávban szokott lenni a foglaló összege. A csok támogatási szabályok alapján legfeljebb a telekárat is tartalmazó vételár 10%-a teljesíthető készpénzben. A foglaló összegével kapcsolatosan a Ptk. 6:185. § (5) bekezdése csak annyit tartalmaz, hogy A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. Egy bírósági ítélet a vételár 50%-t elérő foglaló összegét már túlzottnak tekintette.

Foglaló, mint kárátalány

A foglalónak van egy kárátalány szerepe, így szerződésszegés esetén nem kell bizonyítani azt a kárt, amely a szerződésszegés miatt keletkezhetett. Viszont van arra lehetőség, hogyha a szerződésszegő fél magatartása miatt nagyobb összegű kár keletkezett, mint a foglaló, akkor az követelhető legyen a jogsértő féltől, mivel a foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. Szerződésen belüli kárkövetelés esetén a kár összegéből a foglaló összegét le kell vonni.

Az előleg: a vételár meghatározott részlete

A felek abban is megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg. Az előleg önmagában egy pénzösszeg, amely a teljes vételár meghatározott részlete. Az előlegnek nincs szerződési biztosítéki szerepe.

Kötbér: szerződési biztosíték

A kötbér a szerződés megerősítésének másik jogi eszköze a foglaló mellett. A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyéért felelős, megszegi a szerződést. A kötbér kizárólag írásban köthető ki. Ingatlan-adásvételi szerződések esetén kötbér köthető ki a vételár késedelmes megfizetése esetére, illetve ha az eladó késlekedik az ingatlan birtokának átadásával. A pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. Ebből eredően a késedelmes vételár fizetés esetén általában a késedelmi kamat kikötésére kerül sor.

Bánatpénz: a szerződésből történő kilépés díja

Lehetőség van arra is, hogy a felek a szerződéskötéskor megállapodjanak abban, hogy kikötik a szerződés teljesítésétől történő elállás jogát meghatározott pénzösszeg fizetésének ellenében. A szerződésből történő szabadulás díja a bánatpénz. A túlzott mértékű bánatpénz összegét a bíróság a kötelezett kérelmére mérsékelheti.